#teszt

Days Gone élménybeszámoló - Túléltük az inváziót!

2019. Május 24.

Agyonismételt ez által közhelynek tűnő kijelentés, de higgyétek el ettől még nagyon is igaz, amihez a Sony hozzányúl, rövid időn belül arannyá változik, a Japán óriás pedig időről időre bebizonyítja, egyszerűen nem tudnak hibázni ha játékkészítésről van szó! A kizárólag PS4 konzolra optimalizált, majd megjelent játékok így vagy úgy, de korszakalkotó alkotások és ha ezeket a játékokat játszod, nem csak a több tíz vagy százmillió dolláros fejlesztési költséget, hanem azt a borzalmas mennyiségű időt és törődést is érezni fogod, amit több száz szakember fektetett egy játék fejlesztésébe nem ritkán, 4-6 éven keresztül. Nincs ez másképpen a Days Gone esetében sem, amelyen több mint 4 éven át munkálkodott a Bend Studio és most, hogy közel 80 óra után a történet végéhez értünk, legnagyobb örömünkre kijelenthetjük, a papírforma ismét beigazolódott! A játékban főhősünk Deacon St. John bőrébe kell bújnunk, hogy ezt követően egy iszonyú küzdelmes, de történetében és látványvilágában is lebilincselő kalandban vegyünk részt, egy az egész világot megváltoztató vírus kitörését követően. A játék sokat nem lacafacázik, már a kezdő képsorokkal nyilvánvalóvá teszi számunkra, hogy nem lesz sétagalopp az elkövetkezendő időszak. A vírus kitörésének éjszakáján indul a történetünk amikor is a menekülő Deacont, csúnyán megsebesül feleléségét Saraht és legjobb barátját ”piást” láthatjuk amint lélekszakadva menekülnek egy sikátorba. A beszűrődő zajokból is nyilvánvaló, az utcákon hatalmas pánik uralkodik, ám a sikoltozó emberek jajveszékelését pokoli morgások és állatias visítások harsogják túl és anélkül, hogy szereplőink megszólalnának már tudjuk, a lakosság egy részén valami szörnyű és fékezhetetlen erő lett úrrá. Mellettünk egy Nero víruskutató helikopter várakozik, de hely hiányában csak az egyre rosszabb állapotban lévő Saraht tudjuk felkönyörögni.